Csaknem teljesen biztos, hogy az idén sem sikerül nemzetközi szerződést kötni a klímavédelemről - mondta az Európai Bizottság éghajlatpolitikai biztosa a The Financial Times-nak.

Connie Hedegaard a londoni gazdasági lapnak elmondta: a tárgyalások nem haladnak elég gyorsan ahhoz, hogy az év végi mexikói klímacsúcsra elkészüljön egy megállapodás-tervezet. A biztos hozzátette: nem is vezetne eredményre, ha a nemzetközi közösség túlságosan törekedne egy új egyezmény megkötésére.

"Valamennyi részlet tisztázása alig kilenc hónap alatt szinte kilátástalan" - mondta Hedegaard, aki a dán kormány klíma- és energiaügyi miniszteri posztjáról érkezett a bizottságba, és a tavaly decemberben rendezett koppenhágai klímakonferencia elnöke volt. "Az Európai Unió megelégedéssel fogadná, ha mégis sikerülne, de nagyon nehéz volna még az idén tető alá hozni egy új szerződést" - mondta Connie Hedegaard.


A politikus szerint sokkal valószínűbb, hogy a jövő évben, a dél-afrikai ENSZ éghajlatvédelmi értekezleten kötik meg az új éghajlatvédelmi megállapodást. A világszervezet tagállamainak így sikerülne tartani a menetrendet, amely szerint legkésőbb 2012 végéig, a klímavédelmi erőfeszítéseket összehangoló eddigi egyetlen nemzetközi jogi dokumentum, a Kiotói jegyzőkönyv lejártáig kell megalkotni az újabb szerződést.
Egy átfogó megállapodás kidolgozása volt a célja a koppenhágai értekezletnek is, amely Hedegaard szerint egyáltalán nem volt sikertelen, hiszen a fejlett és a fejlődő országok első alkalommal jutottak közös elhatározásra az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátásának csökkentéséről.

Koppenhágai stílusú - vagyis jogilag kötelező érvényű egyezmény elfogadására irányuló - tanácskozást azonban nem lehet tartani többé. Ilyesmivel csak egyszer lehetett próbálkozni, mert ha a diplomaták azt erőltetnék, hogy még az idén készüljön el a szerződés, és Mexikóban mégsem sikerülne egyezségre jutni, akkor túl nagy árat kellene fizetni a kudarcért. "Mindenki azt mondaná, hogy felejtsük el inkább az egészet" - véli az Európai Bizottság dán tagja.

Az ENSZ klímavédelmi konferenciasorozata 1992-ben kezdődött, amikor elfogadták a Kiotói jegyzőkönyvet. A londoni gazdasági lap szerint a jegyzőkönyv megbukott, mert nem írt elő kötelezettségeket a fejlődő országok számára, az Egyesült Államok pedig nem csatlakozott hozzá.

Kína hivatalosan is csatlakozott a koppenhágai klímaegyezményhez Kína kedden hivatalosan is csatlakozott a tavaly decemberben született koppenhágai klímaegyezményhez, és ezzel az utolsó nagy felzárkózó gazdaságként támogatja a megállapodást. Peking a bonni székhelyű ENSZ klímaváltozási titkárságnál levélben jelezte hivatalos csatlakozási szándékát. Kína hajlandó növelni éghajlatvédelmi programjai átláthatóságát, és feltétel nélkül teljesíti üvegházgáz-kibocsátási vállalásait - mondta a kínai miniszterelnök a decemberi koppenhágai ENSZ klímakonferencia befejező, plenáris ülésén. Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kijelentette: Kína betartja, és akár túl is teljesítheti a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó kibocsátás-csökkentési vállalásait. Kína évi 6,8 milliárd tonna szén-dioxiddal az első számú üvegházgáz-kibocsátó a világon. Az ázsiai ország vezetése a konferencia előtt, múlt novemberben közölte, hogy az energiahatékonyság növelésével 2020-ig 40-45 százalékkal csökkenteni kívánja az egységnyi bruttó hazai termékre (GDP) jutó szén-dioxid-kibocsátást a 2005-ös szinthez képest. (MTI)