Elméletileg nem jelenthet nagy kihívást a vásárló számára, hogy a 18 ezer kilométerről ideutaztatott kínai vagy a közelben termelt göcseji fokhagymából tegyen-e a kosarába a zöldséges pultnál. Igaz, kicsit megnehezíti a döntést, ha a távoli keletről származó áruhoz húsz-harminc százalékkal olcsóbban juthat hozzá, az időzavarral küszködő háziasszony pedig végképp elbizonytalanodik, ha a hipermarketben csak kínait talál, a hazaiért pedig a piacra kell elzarándokolnia tömött bevásárlószatyrával.

Aki faluhelyen nőtt fel, és a kertben leszakított egy-egy szem gyümölcsöt, paradicsomot, pontosan tudta, hogyan ültették, nevelték, mivel öntözték, mikor permetezték a növényt. Többnyire idényjellegű ételeket fogyasztottak, de a háziasszonyok leleményesek voltak; aszalták a gyümölcsöt, a friss szemekből lekvárt főztek, szörpöt készítettek, és még számos módját ismerték az egészséges élelmiszertartósításnak. Ma gyakran távoli országokból származó, éretlenül leszüretelt, hosszú hajóutat megtett gyümölcsök kerülnek az asztalra.

- Mindenkinek a saját döntése, hogy milyen terméket vásárol, mivel kínálja a családját, de az ismeretek átadásával tudatossá lehet tenni az embereket - mondja Buza Beáta, a zalaegerszegi Humán Esély Nonprofit Kft. projektmenedzsere az MTI-Pressnek. - Megkönnyítheti a választást, ha a vásárlók tisztában vannak azzal, hogy a környezet kevésbé lesz szennyezett, a termőföldek megmaradnak, és a vidék élhetőbb lesz, ha "messziről jött" áruk helyett a helyit választják.


A helyi termékeket - lehet az élelmiszer, hímzett kelme, kézműves vagy ipari termék - az adott fogyasztási helytől meghatározott távolságban állítják elő. Ez a távolság országonként változik, hazánkban 40 kilométer, de az Egyesült Államokban és Kanadában például 150 kilométer sugarú kör az elérhetőség. A szakember elmondása alapján ha kisebb távolságból kerül a termék a vásárlóhoz, akkor csökken a szállítással járó környezetterhelés, energiatakarékosabb lesz az előállítása. Lerövidül a kereskedelmi lánc, hamarabb jut a piacra, nem kell hosszasan érlelni, raktározni, hűteni, kevesebb csomagolóanyagra van szükség és kevesebb lesz a hulladék is.

- Frissebb, egészségesebb marad az áru, nem kell tartósítószerekkel fokozni az eltarthatóságot, kevesebb vegyszerre van szükség, így csökken a termőföld vegyszerterhelése is - magyarázza Buza Beáta, hangsúlyozva azt is, hogy a helyi termék - ami nem azonos a biotermékkel - népszerűsítése nem a külföldi áru ellen szól, hanem inkább a környezetvédelmet, a környezettudatos fogyasztói magatartást, a helyi termelők jövedelemhez juttatását, a vidéki életminőség javítását helyezi előtérbe.

Számos kezdeményezés

A helyi termék beszerzése persze nem könnyű, a kereskedelem legnagyobb részét lebonyolító hipermarketekben gyakorlatilag nem is árusítják. Az elmúlt években sorra tönkrementek a környéken termelt zöldséget, gyümölcsöt, élőállatot feldolgozó zalai élelmiszeripari cégek, így termékeik már nem találhatók meg az áruházakban. A polcokon vannak ugyan magyar áruk, de azok nem helyiek. Sokkal távolabbról szállítják őket - a "40 kilométer sugarú körből" származó portékát, élelmiszert inkább a kisebb üzletekben, helyi piacon árulják. A vásárlás több utánajárással jár, gyakran az áruk is borsosabb - felmérések szerint a magyar fogyasztó maximum 10 százalékos ár eltérést bír elviselni -, ennél sokkal könnyebb és olcsóbb a hipermarketekben telepakolni a bevásárlókocsit.


Problémát okoz az is, hogy gyakorta azt sem tudja a vásárló, honnét származik az áru, de aki tudatosan akar vásárolni, számos lehetőséget ki tud használni - erősíti meg Buza Beáta. Pontos, hiteles információt tartalmaznak a márkajelzéssel, helyi védjeggyel - Göcsejnek is van ilyen védjegye - ellátott termékek, és persze az eladótól is meg lehet kérdezni, honnan való a paprika vagy a tökmagolaj. Sokan piacra is azért szeretnek járni, mert megszokták, hogy évtizedek óta ugyanattól az árustól veszik meg a tojást, zöldséget, gyümölcsöt. Ismerik, megbíznak benne, tudják, hogy mivel eteti a tyúkokat, mivel permetezi a salátát. Zala megye településein már számos kezdeményezés van a helyi piacok kialakítására, ahova majd a helyi termelők kivihetik és árulhatják a terményeiket.

A projektmenedzser beszél arról is, hogy a környezet védelmét nem lehet "csak" a felsőbb szervektől, nemzetközi egyezményektől elvárni. Saját döntése és elhatározása alapján mindenkinek tenni is kell érte, de ehhez információkra, tájékoztatásra van szükség. A Humán Esély Nonprofit Kft. éppen ezért - 95 százalékos uniós támogatással, 17 millió forintos költségvetéssel - tudatformáló kampányt indított a környezettudatosságért, a helyi termék fogyasztásának népszerűsítéséért, a fogyasztói szokások megváltoztatásáért.

A zalaegerszegi belvárosi szüret rendezvényeihez kapcsolódva Környezettudatos Göcseji Helyi Termék Napokat szerveznek, péntekre interaktív szakmai konferenciára hívták a helyi termelőket, a közétkeztetéssel foglalkozókat, éttermek, vendéglátóhelyek üzemeltetőit, pedagógusokat, civil szervezetek aktivistáit.
A szabadtéri zöld sátorban három napon keresztül helyi termékeket kóstoltatnak, ismeretterjesztő előadásokat tartanak, játékos formában mutatják be a helyi és a "messziről jött" termékek közti különbséget. Készül egy szórólap is, ami összefoglalja a helyi termékek fogyasztásának környezeti előnyeit, és készítenek egy hiánypótló kiadványt - egy helyi termék iránytűt -, amely a fogyasztói magatartásváltozáshoz szükséges ismeretek mellett tartalmazza a helyi termelők adatait és elérhetőségét is.

Kolozsvári Ilona

(A fotók a szombathelyi piacon készültek)