2010. május 17-18-án több mint 200 fő részvételével, a fenti címmel tanácskozás zajlott Budapesten. A résztvevők közel 150 különböző szervezetet – érdekképviseleteket, települési önkormányzatokat, egyetemeket, kutatóműhelyeket, kormányzati, gazdasági, civilszervezeteket, és a sajtót képviselték vagy magánszemélyként vettek részt.
 

A résztvevők négy fő témakört tekintettek át: közösségi (első sorban önkormányzati) vállalkozások, a hagyományokra támaszkodó közösségi kezdemények (többek között: élő falvak), gazdasági hálózatépítési kezdeményezések tapasztalatait, valamint a kistermelők gazdasági tevékenységét szabályozó jogi környezetet. A tanácskozás eredményeit a konferencia plenáris záróülése az alábbiakban foglalta össze és fogadta el:

 

1. A magyar vidék erőforrásait kisajátította az állami központosítás. A vidéki társadalom szellemi és politikai értelemben képviselet nélkül maradt. 1990 után a piaci versenyre hivatkozva, de ténylegesen az állami újraelosztás eszközeivel folyt a mezőgazdasági kisvállalkozások tönkretétele. Erőforrásainak folyamatos elszívása, a helyi közösségek szétverése, a város és vidéke közötti életszerű kapcsolatok ellehetetlenítése, a helyi értékekre támaszkodó gazdaság tönkretétele a jogszabályi, elvonási és támogatási rendszer eszközeivel végzetes csapást mért a magyar vidékre. A táj adottságainak nem megfelel. tájhasználat, a nem fenntartható (monokultúrás) gazdálkodás, az élőhelyek elpusztítása, lebetonozása védtelenné tesz minket a globális ökológiai válsággal szemben. A

huszonnegyedik órában vagyunk.

 

2. A konferencián számos helyi kezdeményezés mutatkozott be az önkormányzatok által kezdeményezett munkahelyet, megélhetést teremtő vállalkozásoktól (Markóc, Tiszaadony, Rozsály) a Magyar Élő falu Hálózaton, helyi civil kezdeményezéseken (Oszkói Hegypásztor Kör, Szatmár-Beregi Szilvaút) át regionális vagy országos gazdasági hálózati kezdeményezésekig (Élő Tisza, Kincsem Hungária Szövetkezet, MAGOSZ Szociális Boltok, Magyarok Szövetsége). A kezdeményezések bizonyítják, hogy még a legelesettebb, kilátástalan helyzetben lévő közösségekben is van lehetőség a kiutat megtalálni, ha az elkötelezettség, tudás, akaraterő megmozdul a közösségért.

 

3. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a globális környezeti és gazdasági válság közepette Magyarország számára kitörési pontot kínál a megromlott, de még mindig kedvező természeti adottságokra és a hagyományos, tájjal együttműködő paraszti kultúrára, a tanyasi gazdálkodásra, a hagyományokra, tájfajtákra és helyi értékekre épülő sokszínű gazdasági tevékenység. A kis üzemméret és a munkaigényes termékek előállítása nem hátrányt, hanem előnyt jelentene, amennyiben sikerül kialakítani a gazdaságok, vállalkozások közötti szorosabb együttműködést. Ehhez meg kell teremteni a feltételeket a családi gazdaságokat sújtó, az EU többi államához képest példátlanul merev hazai szabályozási környezet megkezdett átalakításának folytatásával. Sürgősen felül kell vizsgálni számos további jogszabályt, amelyek akadályozzák

 

• az ésszerű és méltányos birtokrendezést;

• a közbirtokosság korszerű formáinak kialakítását;

• a kistermelők termék előállítását és forgalmazását;

• az élelmiszer-önrendelkezés megvalósítását helyi és országos szinten;

• a kisiskolák fennmaradását.

• Biztosítani kell az alkalmi munkavállalás számára az életszerű szabályozást és legalizálni a szívességi munkát (pl. kaláka).

 

4. Vissza kell állítani a város és a vidék közötti egyensúlyt. E folyamatban meghatározó szerepe lehet a hazájáért és közösségéért felelősséget vállaló értelmiségnek. Helyre kell állítani a társadalomban és a gazdaságban a bizalmi viszonyt és a tisztességes munka becsületét, mert enélkül a válság csak egyre mélyül. Ez hosszú folyamat, elkezdése nem tűr halasztást.

 

5. A résztvevők sürgették a tájkímélő termeléssel, a vidéki közösségek újraélesztésével, a mezőgazdasági termékek alternatív értékesítésével foglalkozó és más hasonló tevékenységet végző szervezetek együttműködését, közös fellépését. Ennek érdekében Él. Magyarország néven hálózatot hoznak létre, melyhez várják azon közösségi gazdasági kezdeményezések csatlakozását, akik egyetértenek a fenti alapelvekkel. Az Él. Magyarország hálózat a résztvevők egyenrangú együttműködésén, tevékenységeik egyeztetésén alapuló kezdeményezés, mely a helyi kezdeményezések, hálózatok eredményességét kívánja javítani, piacra jutásukat, közös fellépésüket hivatott segíteni.

 

6. A tanácskozás résztvevői azt kívánják, hogy az új kormány tartsa fenn a külföldiek és a cégek földvásárlási tilalmát. A föld az abból élő helyi gazdát illeti.