Ha Magyarország ezen a lecsúszó pályán halad tovább, akkor semmi esélyünk nincs arra, hogy gazdaságunk versenyképességét érdemben javítani tudjuk. Márpedig életszínvonalunk emelkedése is ettől függ. Az új kormánynak azonnal foglalkoznia kell az oktatás stratégiai szemléletű átvilágításával, szerkezetének és minőségének javításával.

Az IMD, a Svájcban, Lausanne-ban működő nemzetközi versenyképesség-kutató és vezetőképző intézet a 90-es évek eleje óta vizsgálja a nemzetek versenyképességét. Munkája eredményeit évente tanulmánykötetben foglalja össze. A legfrissebb, 2010. évi kötet június végén jelent meg. Az 547 oldalas tanulmány 58 ország adatait elemzi. Magyarország a versenyképességi listán a 42. helyen van. Megelőz bennünket Csehország (29.), Lengyelország (32.) és Észtország (34.). 2009-ben Lengyelország még a 44. volt. Vagyis egy év alatt 12 helynyit lépett előre. Vajon mi lehet ennek az oka? A kutatók szerint egy ország versenyképessége jelentős mértékben függ a humánerőforrás minőségétől, elsősorban tudásától. A továbbiakban nézzük meg néhány ezzel kapcsolatos mutató alakulását három évben: 2006-ban, 2009-ben és 2010-ben.

Az oktatási rendszer minősége és hozzájárulása a gazdasági versenyképesség javulásához

2006-ban még a 27-dikek, 2009-ben a 31-dikek és 2010-ben már csak a 48-dikak vagyunk. A nagy zuhanás 2009-től 2010-re következett be: 17 helyet csúsztunk le a nemzetek listáján. A lengyelek esetén a tendencia fordított. 2006-ban még a 45.-ek, 2009-ben pedig már a 38.-ak.

A természettudományi tárgyak oktatási színvonala, hangsúlyozottsága

E mutató tekintetében 2006-ban még az előkelő 11. helyen voltunk, 2009-re a 23., 2010-re pedig a 42. helyre zuhantunk. Ez előrevetíti azt is, hogy csökkenni fog a felsőoktatásba, a műszaki és természettudományos területekre bekerülő hallgatók száma, illetve tudásának minősége. Pedig korszerű technológiákat működtetni és fejleszteni képes szakemberek nélkül nincs versenyképes gazdaság! Velünk ellentétben a lengyelek a 36. helyről indultak, és mára a 22. helyre törtek előre.

A jól felkészült mérnökök rendelkezésre állása

2006-ban ezen mutató alapján is a 11. helyen voltunk. Majd a 2009. évi 35. hely után 2010-re a 42.-re estünk le. A lengyelek viszont a 48. helyről indultak, 2009-re a 45., 2010-ben pedig már a 34. helyre jutottak előre. Ezt a fejlődést egyébként személyes tapasztalatok alapján is érzékeltem. Rendszeresen viszek hallgatókat esettanulmány-versenyre Lengyelországba. Azt tapasztalom, hogy bővítik a műszaki és természettudományos oktatási intézményeket, és kutatóintézeteket telepítenek melléjük. Továbbá erőteljesen fejlődik a hazai ipar, amely igényt tart a jó felkészültségű műszakiakra, kutató-fejlesztőkre. Lengyelországban gyakorlatilag nem volt gazdasági válság, ezért a jó szakemberek nem kényszerültek rá, hogy külföldön keressenek tudásuknak megfelelő munkát. Nálunk viszont a válság hatására rengeteg munkahely – közöttük magasan kvalifikált szakembereket igénylő is – szűnt meg. Továbbá romlott az életszínvonal, alacsonyak a bérek. Mindez együttesen a legjobb szakemberek egy részének külföldre vándorlását hozta.
Az egyetemi oktatás minősége és hozzájárulása a gazdasági versenyképesség javulásához

2006-ban még a 29.-ek voltunk, 2009-re viszont már a 32., 2010-re pedig a 46. helyre csúsztunk le. A lengyelek viszont a 35. helyről mára a 30.-ra léptek előre.

Ne feledjük, egyetemeinktől és főiskoláinktól – a megszorítások során - a korábbi kormány egyre több pénzt vont el, miközben emelte az egyetemi felsővezetők bérét. Így a tanárállomány romló anyagi és technikai körülmények között, növekvő óraterheléssel kénytelen dolgozni. Ezen nem változtat semmit a kutatóegyetemek létrehozása. Ráadásul ezek a többletpénzt a többi egyetem és főiskola kárára kapták.


Elegendő pénz áll-e rendelkezésre műszaki fejlesztésre?

E tekintetben a 31. helyről indulva 2009-re a 37., 2010-re pedig a 42. helyre kerültünk. Lengyelország viszont az 53. helyről 2010-re a 47. helyre lépett. Vagyis amíg mi 11 helyet lecsúsztunk, addig a lengyelek 6 helyet javítottak. Ne feledjük, műszaki fejlesztés nélkül sincs versenyképesség javulás.

Információtechnológiai képességek

Ezen mutató esetén a 19. helyről a 23.-on keresztül a 38.-ra kerültünk. A lengyelek viszont fordított pályán haladva az 51.-ről a 32. helyre fejlődtek fel. Ez összefüggésben lehet esetünkben a természettudományos oktatás területén tapasztalt gondokkal, valamint azzal, hogy a gyorsan fejlődő országok elszívják a magyar szakembereket. A további mutatók sorolása nélkül vonjunk le néhány következtetést!

Az első és legfontosabb, hogy ha Magyarország ezen a lecsúszó pályán halad tovább, akkor semmi esélyünk nincs arra, hogy gazdaságunk versenyképességét érdemben javítani tudjuk. Márpedig életszínvonalunk emelkedése is ettől függ.

A másik következtetés, hogy az új kormánynak azonnal foglalkoznia kell az oktatás stratégiai szemléletű átvilágításával, szerkezetének és minőségének javításával.

Azonban ez nem jelenti azt, hogy a munkaerőpiac azonnali igényeinek kell alárendelni az oktatást. A fejlesztésnek a gazdasági versenyképesség tartós növelését kell szolgálnia. Végül erről a területről pénzt elvonni annyit jelent, mint a magyar gazdaságot és társadalmat továbblökni a lecsúszó pályán.