A szociológus előbb a lehetséges jövőforgatókönyvek közül vázolt fel kettőt, majd a magyar társadalomban ma is élő Kádár-kori mentalitás megváltoztatására irányuló programokra hozott példákat. Az előadás a tavalyi év végén tartott diákkonferencián hangzott el.

Magyarország jövőjével kapcsolatban Pankucsi Márta két szemléletmódot különböztetett meg.

Az első egy bibliai analógián alapul: úgy tekinti az orosz béklyóból megszabadító rendszerváltást, mint a zsidóknak a „szolgaság házából”, Egyiptomból való kivonulását. Az elmúlt húsz évben azonban csak országunk államformája változott, világszemléletünk és szokásaink nem. Az erre alapuló megoldási javaslat belenyugvásra int: ki kell halniuk azoknak, akik a rendszerváltás előtti korban szocializálódtak. Azaz nem kell mást tennünk, csak türelmesen várnunk és minden jóra fordul.


A másik lehetséges út a szociális konstruktivizmus, mely szerint a társadalmi valóságot értelmezés útján építjük föl. „Amikor bizonyos magatartásformák ismétlődnek és sikeresnek bizonyulnak, azok szokásokká válnak és előbb-utóbb kölcsönösen elfogadják az emberek”.

A szociológus az első narratívát cáfolva beszélt a kádári korból eredeztethető berögzültségekről. Ezek közül is a legrosszabb, hogy a másik emberben nem partnert, szövetségest látunk, akivel közösen nagy dolgokat lehetne létrehozni, hanem ellenfelet, sőt ellenséget, akit le kell győzni.


Az idősebb generációkat ezért arra kérte Pankucsi, hitessék el a fiatalabbakkal, „nem ez a világ rendje, lehet másféle értékek mentén is élni. Lehet az önsegítés, az egymás segítése, a szolidaritás, az együttműködési készség, a bizalom egy olyan életkeretünk, egy olyan társadalmi rendnek a meghatározója, amit meg lehet valósítani. Csak előbb bízni kell az újrakezdés lehetőségében. Abban, hogy lehet új társadalmi szerződést kötni.”

Ezt elősegítendő a szociológus néhány, már működő kezdeményezést hozott fel példának.

Ilyen például a Falvak örökbefogadása nevű program, amely a kis települések értékeinek felfedezéséről és kölcsönössé tételéről szól.

Az ELTE Kriminológiai Intézetének bűnmegelőzési programja során joghallgatók és más egyetemi hallgatók látogatnak el fiatalkorú bűnelkövetőkhöz kapcsolatkialakítási céllal.


A hátrányos helyzetű, nehéz sorsú emberek társadalmi integrálása se maradhat ki a sorból: ennek keretében egyetemisták mentorálnak ilyen fiatalokat.

Pankucsi Márta szintén követendő példaként említette az olyan mozgalmakat, melyek a kisboltban való vásárlást, a hazai élelmiszereket, a zöld árukat vagy éppen a környezetvédelmet propagálják.

(Az előadás 2009. december 3-án hangzott el az MTA budavári dísztermében.)