Utazásaink során egyszer egy dél indai ashram-ba jutottunk, ahol „illett” minden egyes napon 1 óra önkéntes munkát végezni. Mivel akkor mögöttünk állt egy 36 órás vonatút és egy egész éjszakás buszozás, úgy gondoltuk, hogy az első napokat inkább pihenéssel, regenerálódással és persze indiai ételek társaságában töltjük. Az ottaniak nem így gondolták. Második napon már várt az ajtónkon a cetli, amiben nagyon udvariasan figyelmeztettek, hogy itt szokás az egy órás munkát „tényleg” elvégezni.